Bódi Mária Magdolna

Ki volt a szentségimádási hétvége névadója?

Egy gyári munkáslány, aki 1921. augusztus 8-án Szigligeten született. 1945. március 23-án Litéren halt vértanúhalált.
Családjában nem kapott vallási nevelés, azonban hitoktatói és plébánosai hamar felfigyeltek rá. Első áldozásától kezdve Jézus maga vonzotta. Sokat olvasott vallásos könyveket, mely elősegítette vallásos fejlődését. Igyekezett tetteiben is Istennek tetsző életet élni. Sajnos a körülmények nem tették lehetővé, hogy szerzetesi életet éljen, de hitét bátran megvallotta a gyári munkások között is. Sokféle szeretetszolgálattal igyekezett segíteni minden rászorulón. Élete ma is követendő példa.

Hogyan kapcsolódik Ő a szentségimádáshoz?

Három műszakos beosztása ellenére megtalálta annak módját, hogy a gyártelepi templomban naponta találkozzék a szentáldozásban az Úr Jézussal. Gyakran imádkozott az Oltáriszentség előtt is. 1941-ben szüzességi fogadalmat tett ezzel is erősítve Istenhez fűződő kapcsolatát.

Mi a kapcsolat Bódi Mária Magdolna és az Eucharisztikus kongresszus között?

Az 1938-ban Magyarországon tartott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készület gyanánt országszerte tartottak lelkigyakorlatokat. Magda, egy ilyen lelkigyakorlaton döntötte el, hogy szerzetesi életet szeretne élni.

Szeretnénk, ha a vértanú munkáslányt boldoggá avatná az egyház!

1944 decemberében a harcok elértek Magda akkori lakhelyére, Litérre is. Magda elhatározta, hogy élete feláldozása árán is megtartja Jézusnak tett fogadalmát. Ennek ideje 1945. március 23-án jött el amikor egy szovjet katonának ellenállt és menekülés közben hat lövéssel lelőtte. Magda a második lövésnél két karját az ég felé tárta, majd összezárta e szavakkal: „Uram, Királyom! Végy magadhoz!” Zsebében újra a rózsafüzért szorította.

Mindszenty József, akkor még veszprémi püspök rendelkezésére alapos, húszoldalas jegyzőkönyv készült a történtekről. Megindult a kanonizációs eljárás, és a szükséges iratok latin nyelvre történő fordításai is elkészültek. Sajnos, az okmányok Rómába nem jutottak el, tisztázatlan körülmények között elvesztek. 1990-ben lehetővé vált az ügy folytatása a szerencsésen megmaradt húszoldalas jegyzőkönyv alapján. Magdi lelkipásztorai és más tanúk ekkor még éltek, így lehetőség nyílt a tanúvallomások újbóli felvételére.
Az új és az előkerült iratok azóta Rómában vannak. Reménykedhetünk abban, hogy nem csak a krakkói magyar kápolna mozaikján, de a kanonizált magyar boldogok, szentek között is helye lesz Bódi Magdinak.

Ha szeretnél többet megtudni Bódi Mária Magdolna életéről és vértanúságáról, akkor gyere el nyáron a BALAKAT-ra és látogass el a balatonfűzfői Jézus Szíve Plébánia honlapjára!