„Az örök élet nem opcionális” – Fábry Kornél előadása a BALAKAT-on

A BALAKAT Bódi Mária Magdolna Szentségimádási Hétvége első programelemeként Fábry Kornél atya, a 2020-as magyarországi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkára tartott előadást a balatonfűzfői Jézus Szíve Plébániatemplomban pénteken. A kongresszust és annak fő célkitűzéseit bemutató előadást a hétvégét megnyitó szentmise követte, melyet Fábry Kornél Márfi Gyula veszprémi érsekkel, illetve Laposa Norbert és Csernai Balázs atyával közösen mutatott be. A szentmise végén ünnepélyesen kihelyezték az Oltáriszentséget is, elindítva ezzel az ötvenórás folyamatos szentségimádást.

– Jézusnak van egy ilyen mondata, hogy aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van. Akik nem akarnak örökké élni, azoknak van egy nagyon rossz hírem: az örök élet nem opcionális, nem választható. Örökké fogsz élni, de nem mindegy, hogy hol. És ha Jézussal tudunk örökké, boldogan, szeretetben élni, akkor megérdemli, hogy egy hétig őt ünnepeljük majd a világkongresszuson – mondta el Fábry Kornél atya a 2020. szeptember 13. és 20. között Budapesten megszervezett eseményről.

– Ez egy világméretű ünnepségsorozat, ahol szeretnénk elmélyíteni, megismertetni, és az emberekkel megszerettetni az eucharisztia titkát. Kell, hogy a kongresszus minket is megerősítsen az eucharisztiába vetett hitünkben, az egyház számára pedig egy fantasztikus lehetőség a tanúságtételre, hiszen kimehetünk a falakon kívülre, és elmondhatjuk, hogy van egy nagy kincsünk: az eucharisztia, Jézus Krisztus maga – hangsúlyozta a világkongresszus főtitkára, aki arról is beszélt, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok története a XIX. század második felére nyúlik vissza.

Ekkor ugyanis egy világi hívő francia asszony, Émilie-Marie Tamisier úgy gondolta, hogy az akkori szekularizált világban a katolikus egyháznak igenis van mondanivalója, és erre támaszkodva szervezett meg 1874-ben egy eucharisztikus zarándoklatot, melyet aztán évről évre, egyre növekvő tömegek részvételével ismételtek meg. Az első – a maihoz már több jegyében hasonló – eucharisztikus kongresszust Lille városában, 1881 júniusában tartották meg, majd hamarosan a Vatikán is felfigyelt az ismétlődő kezdeményezésre. Magyarország először, 1928-ban egy Nemzeti Eucharisztikus Kongresszust rendezett, melyet 1938-ban az első hazai Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus követett. Ez utóbbi az „Az eucharisztia a szeretet köteléke” mottót viselte. Fábry Kornél kitért rá, nem cél az 1938-as események megismétlése, hiszen az akkori és a mai magyar társadalom között jelentős a különbség. Ma már például nem beszélhetünk a harmincas évek úgynevezett népegyházáról sem, melyben a mindennapokhoz oly szorosan hozzátartozott a vallásgyakorlás, ugyanakkor egy nálunk megrendezett világkongresszus ma is jelentős megújító hatással bírhat a magyar katolikusokra, és közösségeikre nézve.

Az egyhetes budapesti programsorozat elemei között országos elsőáldozás, szentségimádás, szabadtéri mise, gyertyás körmenet, külföldi bíborosok által tartott előadások, plenáris ülések, de számos kulturális program is megtalálható, a főtitkár kiemelte azonban, a világkongresszus nem csupán egy héten át fog tartani.

– Nemcsak egy eseményt szeretnénk szervezni, hanem – elősegítve az eucharisztikus élet mozgalmát – szeretnénk, ha ez a kongresszus hosszútávú gyümölcsöket hozna, elmélyítve hitünket – emelte ki Fábry Kornél, jelezve, hogy az egyház tagjai és közösségei lelki megújulását elősegítendő 2017 óta három felkészítő évet hirdettek meg, melynek részeként a hívek, illetve plébániák saját helyi, kisebb-nagyobb közösségeik megerősítésére, felfrissítésére, vagy éppen kiépítésére kaptak segítő ötleteket.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük