Aki a szívét kívül hordja – Vitorlát bontottunk!

Márfi Gyula veszprémi érsek, Fábry Kornél atya, a 2020-as magyarországi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkára, illetve Laposa Norbert és Csernai Balázs atya közösen mutatta be a BALAKAT Bódi Mária Magdolna Szentségimádási Hétvégét megnyitó szentmisét a balatonfűzfői Jézus Szíve Plébániatemplomban pénteken. A szentmise végén ünnepélyesen kihelyezték az Oltáriszentséget is, elindítva ezzel az ötvenórás folyamatos szentségimádást.

Balról: Csernai Balázs atya, Fábry Kornél atya, Márfi Gyula veszprémi érsek, Laposa Norbert atya

Márfi Gyula veszprémi érsek a szentmise elején a Jézus Krisztus ábrázolásával kapcsolatban elmondta, voltak idők, mikor a tanító Krisztus-kép volt a népszerűbb, volt, amikor a jó pásztor, aki tereli a nyájat, és vállára veszi az eltévedt bárányt.

– Volt, amikor a Pantokrátor, a hatalmas, világot teremtő és ítélő Krisztus, és volt, amikor a szenvedő Krisztus a töviskoronával és a kereszttel. A 17. század, Alacoque Szent Margit Mária óta a legelterjedtebb Jézus-ábrázolás a Jézus, akinek szíve van – fogalmazott a főpásztor a szentmise előtt. Manapság – már csupán a televíziós műsorok révén is – nagyon hódít az a stílus, amikor valaki mindenféle szívfájdalom nélkül képes más embereket lemészárolni. Éppen ezért az a Jézus, akinek szíve van, ma is rendkívül aktuális, és erősen kapcsolódik az Oltáriszentség tiszteletéhez, imádásához is, hangsúlyozta a főpásztor, kiemelve: a szentségimádási hétvége megnyitásával egy időben a templom búcsúnapját, Jézus Szívét is ünnepli a közösség.

A szentbeszédet Fábry Kornél atya egy történettel kezdte, melyben egy anyuka a kisfiával a templomban, szobrokat, festményeket nézegetve időzik, mikor a kisfiú egyszer csak megkérdezi: mama, ki az a bácsi, aki kívül hordja a szívét?

– Talán valóban furcsa ez az ábrázolás számunkra, bár megszokhattuk, hogy Jézus szíve látható a szobrokon, képeken. Ahogy érsek atya említette, Jézus Alacoque Szent Margit Mária látomásában is megmutatta szívét, s azt mondta neki, hogy itt van a szív, amely annyira szereti az emberiséget, és ami nem kap mást, csak hálátlanságot és közönyt. Arra kéri Margitot, vigye el az emberekhez a hírt, hogy Istennek szíve van. Annyira hálás vagyok, hogy katolikusként élhetünk, és szerető mennyei atyánk van, akinek van szíve, és ez tele van szeretettel és irgalommal. Éppen ezért mondja Alacoque Szent Margitnak, hogy akarom, hogy jöjjenek az emberek az én irgalmas szívemhez, ami kész a megbocsátásra. Éppen ezért ajánlja fel, hogy ha valaki kilenc hónapon át, minden hónap első péntekén elvégzi a szentgyónását és szentáldozáshoz járul, az nem hal meg szentségek nélkül, azaz megváltja a jegyét a mennyországba, ahol Isten végtelen irgalma veszi majd körül.

Fábry Kornél saját megtérésének történetéről is mesélt, tanúságtételként. Kiemelte, hogy hitét családja révén, gyermekkorában kapta, így neki is meg kellett térnie, mint mindenkinek, aki hozzá hasonlóan „örökli” a hitet. Huszonkét évesen, francia szakos egyetemistaként tért meg az Apostolok cselekedetei elolvasása után, hiszen ezekben a történetekben leírják, ahogy a halászokból, kétkezi munkásokból lett apostolok csodákat tettek Jézus nevében. Ezt követően egy Szentlélek szemináriumon tapasztalta meg a valódi megtérés örömét. Hangsúlyozta, hogy aki egyszer találkozik Isten szeretetével, megérti, hogy az mindennél többet ér. Jézus legnagyobb ajándéka saját maga, mégis, Isten szeretetét különböző módokon, alkohollal, droggal, hatalommal, pénzzel, szexszel próbáljuk pótolni, de nem lehet.

A napi szentáldozás fontosságával kapcsolatban Fábry Kornél elmondta, sokan tapasztalják meg, hogy mikor elkezdenek naponta szentáldozáshoz járulni, megváltozik az életük, hiszen a Jóisten megtartó erő. A szentségimádás pedig a szentmise csendes meghosszabbítása, lelki feltöltődés, amikor Jézus is szeretne megszólalni.

A szentbeszéd lezárásában Fábry Kornél azt kívánta, hogy mindenki tapasztalja meg Jézus végtelen szeretetét, és azt, hogy szíve az irántunk való szeretettől dobog, miközben naponta kimondja, hogy szeretlek téged, és akarom, hogy a szívembe zárhassalak.

A szentmise végén Laposa Norbert atya kihelyezte az Oltáriszentséget a tabernákulum tetejére, s így megkezdődhetett az ötven órán át tartó szentségimádás. Zárásként Márfi Gyula érsek atya és Fábry Kornél atya együtt húzta fel a templomkertben található BALAKAT kishajó vitorláit, jelképesen is útjára indítva a Bódi Mária Magdolna Szentségimádási Hétvégét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük